Elhatároztuk a barátnőmmel (csókoltatlak), hogy megyünk egy karikát ezzel a "Csoda"-"Ingyen"-BKV hajóval, ha már van bérletünk. Szabolcsi emberként, hajót csak filmekben láttam eddig, és életemben csak egyszer ültem ilyen ördögi szerkezeten. Így lettem egy loser társaság tagja, és együtt utazhattam az egyik fő loser-rel. (előre is bocsánat az úriembertől)
Türelmesen vártunk az Árpád-hídi dokknál, a 40°-ban, 20 másik ember társaságában. Kicsit aggódtam hogy sokan leszünk, de a hajó időben jött és nem is voltak túl sokan rajta. A két hajó egyszerre érkezett meg, egymás mellé parkoltak, és átmásztunk az egyiken...hogy átjussuk a másikra.
Kényelmesen utazgattunk, egészen az első megállóig. Ugyanis a hajó elérte a befogadóképességének a határát. A következő megállónál csak annyian szállhattak fel, amennyien le. Mondanom sem kell, hogy ez nem egy tipikus 7-es busz, hogy minden megállóban majd' kompletten cserélődik a társaság. Itt mindenki "hajókirándult" ingyen.
Kicsit kellemetlenül éreztem magam, mikor fent annyi hely volt, hogy táncolni is lehetett volna, lent pedig csak 6 embert engedtek fel. Aztán ez így volt minden megállóban. Az utazás elég kényelmes volt egészen a Jászai Mari térig. Onnantól a megállók karnyújtásnyira voltak egymástól. A parkolási idő 5-15 percet vett igénybe, az utazási idő két megálló között kb. 3 percet.
Eközben több embert hagytunk hátra mint a jenkik 'Námban. Már rendesen "lelki-furkám" volt.
Aztán észrevettük a legkitartóbb vesztes alkatot akit valaha láttam. (Ismét elnézést kérek)
Az Úriembert először a Batthyány térnél fedeztük fel. Igen csak törölgette a homlokát, és bőszen "bazdmeg"-elt amikor megtudta, hogy nem fér fel. A hajó elindult, Ő pedig kocogóra vette. Aztán találkoztunk vele a Szent Gellért térnél, ahol szintén nem fért fel.
A következő kikötő után az A38 következett. Kitekintek a hajó oldalán és láss csodát, Emberünk ott áll. :) Csorgott róla a víz. Majd közölték vele, hogy nincs leszálló ezért a hajó ki sem köt igazából...
Aztán Haller utca, és a Kopaszi gát végállomás. Azt hittem hogy rosszul látok.... mit tippeltek ki várakozott türelmesen a megállóban? Bizony bizony, a mi kis "forest gump"-unk toporgott a bejáratnál. Végre Révbe ért, felszállhatott, felfért. Most már minden rendben lesz. A haverja már fent ült és neki mesélve hallottuk mi is mi történt. 86-os busz, meg futás. Így sikerült elérnie a hajót, a végállomáson. :)
Aztán a visszafele úton el kezdett füstölni a hajó, és mindenkinek le kellett szállnia a Szent Gellért térnél. Az álmok összetörtek.
Így esett hogy hajóval mentünk, de metróval kellett jönnünk, és mi is loser-ek lettünk. :)
DE MINDEN TISZTELETEM A BKV-VAL DACOLÓ, KÜZDŐ, TISZTESSÉGES EMBERÉ!
Az utolsó 100 komment: